Az aláírásról

Az aláírás vizsgálatához feltétenül szükséges a biztos alapokon nyugvó tudás, és széleskörű tapasztalat a grafológiai elemzésben. Önmagában az aláírás nem elég ahhoz, hogy teljes grafológiai elemzést készítsünk, mert össze kell hasonlítanunk az írással is. A kettő egymás nélkül olyan, mint a nő és a férfi, jó-jó, de együtt teljesek. :-)

Aláírásunk -ahogy mi is- állandóan változik, mégis egyedi. Minden életkorban másképp írunk alá, függ az írásfejlettségétünkől, a begyakorlottságtól, hangulatunktól és még sok egyéb tényezőtől. Hordozza saját magunkhoz való viszonyulásunk képét, árulkodik vágyainkról és kiderül, hogy mit vagyunk hajlandók megmutatni ebből a külvilágnak. Aláírásunkkal vállaljuk a felelősséget (vagy nem?) az aláírott szövegért.

Fontosnak tartom, mint az írás egészének vizsgálatakor is az első benyomást, mely lehet bármi, még akár értelmetlennek is tűnhet, érdemes pár szóban leírni, és később visszatérve rá kiderülhet, hogy fontos információt hordoz.

Szintén fontos, hogy minden írásjellemzőt értékelhetünk pozitív és negatív értelemben, a teljes szöveg értékelésétől függően.

Az aláírás részei

1. Titulus (prof, dr, özvegy, báró, vitéz, stb) Aki hangsúlyozza a titulusát, annak fontos ez a cím, az elért eredményt (állapotot) szívesen “hirdeti”. Büszke rá ,vagy hiú. Figyelembe kell venni, ha valakinek lenne odaírnivalója, ám mégsem írja oda, ennek hátterében mi lehet.

2. Vezetéknév, előnév Megmutatja a közéleti szerep és hivatáshoz való viszony fontosságát, de utalhat a családon belül az apához való viszonyra is.

3. Keresztnév, utónév Megmutatja a személyes, intim, családi szerephez való hozzáállásunkat. A magánélet fontossága is itt jelenik meg. A vezeték- és keresztnév viszonya segít, hogy egyfajta mérlegre helyezve meglássuk, hogy az írónak a hivatali vagy a magánélete a fontosabb.

4. Paráf Minden, ami nem a konkrét aláíráshoz tartozik, valamiféle ki nem elégített vágy hirdetése. Határozott pont, bekerítő védelem, “palló”, melyen állva biztonságban vagyunk és melyről akár magasabbra is ugorhatunk, védő “tető” a fejünk felett, figyelemfelkeltő hurkok, csigák, segélykérő kérdőjelek, stb.

A következő táblázatban az aláírás változásainak értékelése látható, de felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem egy “szótár”. Ennél sokkal több értelmezési lehetőség van, és egyéb jeleket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy tisztán lássunk.

Ha olvasható egy aláírás, akkor ez egyfajta biztonságérzettel tölt el bennünket, míg az olvashatatlannál olyan, minta egy álarccal néznénk szembe.

Az aláírásban lehetnek figyelemfelkeltő jegyek, ezek mindegyikét a saját területén belül kell értékelni. (ovál, hurok, ékezet, végvonal, stb)

Az ebben az aláírásban megfigyelhető tőrszerű végvonal arról biztosít bennünket, hogy tulajdonosa bizony nem kedves ember, gyakran szúrós, és megmondja a magáét.

A fenti hatalmas kezdőbetűk tulajdonosa magas önértékeléssel rendelkezik, de előfordulhat, hogy csupán az erre mutató vágyat látjuk.. Ugyanakkor nagy szellemi igényei vannak, ezt a nagy felső zóna, és a nagy hurok mutatja, amit sikeresen beköt a középzónába, azaz fel is tudja használni a szerzett ismereteit. Az erős jobbdőlés az érzelemvezéreltségről árulkodik.

Az ilyen jellegű magas áthúzás mindenképpen irreális vágyakat jelez, domborúsága pedig önvédelmet mutat. Az egész aláírásra jellemző a folytonos visszahurkolás, ami a “telhetetlen” alsóhurokkal együtt szerzési vágyra, önzésre utal, amit még megerősít az ovál bal oldalt nyitottsága. (Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy az önzés “önmaga felé hurkolt vonalait balkezes embernél nem értékelhetjük a jellegzetes tollfogás miatt.)

A nagy felfújt oválok eltúlzott önértékelésre és sértődékenységre utalnak.

(Az egyes aláírásminták részben kitakartak.)

Fogarasi Andrásné